2012. április 13.

ABU DHABI - 1. ÉS 2 NAP

Szerencsésen megérkeztem tegnapelőtt este.
A szállodában a wifi éppen csak pislákol, igy nem tudok képet feltölteni, örülök, ha egyáltalán ezt a szöveget sikerül.

Szóval, nagyon jól utaztam - Lufthansaval jöttem, ahol nagyon jók a fedélzeti szolgáltatások, olvastam, zenét hallgattam, filmet néztem, ettem - hamar eltelt az a hat óra.

A reptéren ehhez még jött egy kb. másfél órás beléptetési procedúra, iriszszkennelés - ez volt egy sor, majd útlevélellenőrzés, ez volt a következő sor. Közben fogalmam nem volt, hol keringhet a bőröndöm, de aztán mikor kiértem a csomagkiadáshoz, láttam, hogy ott árválkodik egyedül egy nagyon nagy belső tér kellős közepén. Örültem a találkozásnak.

A szálloda által delegált autó várt a reptéren. Kicsit furcsa volt, hogy ehhez három ember kellett: egy valaki várt egy táblával, rajta a nevem, stb, majd kb. 15m megtétele után átadott egy másik embernek, aki lekisért az autóhoz, ahol meg egy sofőr várt...
Az első sokk az utcán ért, brutális meleg és páratartalom, pedig közel éjfél volt. Bele sem akartam gondolni, hogy mi lesz másnap, ha netán kisütne a nap.

A kocsi 5 méterre állt meg a szálloda bejáratától, de ez éppen elég volt ahhoz, hogy csurom viz legyen rajtam minden.
A légkondival itt aztán nem spórolnak, mert itt a szobában, meg a szálloda egész területén HIDEG van. Most is egy paplan alatt kuksolok, szvetterben és bebugyolálva, pedig minimumra állitottam a klimát.

Nagyon kedves és segitőkész mindenki, de nem azért, mert igy kell viselkedni, hanem, mert eredendően ilyenek.

Másnap erggel jött értem a vendéglátóm és egy rövid autós városnézés után bementünk dolgozni.

Nagyon szép áros, tele felhőkarcolókkal, de az alacsonyabbak is 15-2O emeletesek minimum. Tele van parkokkal, sok a zöld, ami mind telepitett, mert egyébként sivata lenne...

A hobbybolt fantasztikusan szép, majd ha hazaérek, mindenről teszel fel fotót.
A nap azzal telt, hogy előkészitettük a 12 foglalkozás anyagait és sokat beszélgettünk.
A programok felelőse egy lengyel származású lány, akivel azonnal összebarátkoztunk.
Óránként megkérdezték, hogy nem vagyok-e éhes, félóránként, hogy nem kérek-e kávét és 15 percenként, hogy nincs-e valamire szükségem - tényleg nagyon de nagyon figyelmesek.

Az ételek nagyon finomak, az összes náció konyhája megtalálható, akár egy étlapon belül is. Reggelire pl. nem is tudom mindenről, hogy mit ettem - de kiváló volt.

Összességében, igy elsőre, azt mondhatom, hogy egészen más ez a világ, mint azt otthonról gondoljuk, sokkal nyitottabb és kozmopolitább. Nekem tetszik.

Most mindjárt összekaparom magam és készülődök, mert itt pénteken munkaszüneti nap van és a vendéglátóimhoz vagyok hivatalos.

Autó nélkül egyébként itt sehová nem lehet menni, a gyalogos városnézés felejtős. Nagyon nagy távolságok vannak.



Photobucket

3 megjegyzés:

Tünde írta...

Szia Gabi!

Nagyon örülök, hogy épségben megérkeztél, érezd jól magad, még ha ez munka is. :)
Csak ne felejts el haza jönni!!! :D

Rusticandi írta...

De jó, hogy írtál! Gondolunk rád sokat, érezd jól magad és nagyon várjuk majd a beszámolókat!! Puszi,
Andi

Névtelen írta...

Háát igen! Ezt a világot lehet szeretni. A sivatag ellenére mindenhol ott a zöld, és nem kis számban! A forróságot meg meg lehet szokni, pár év múlva észre sem veszed. ( a mínuszra lehűtöttet akkor is).
Élvezd a vendégszeretetet, a jó kaját, és készíts sok-sok képet. Nagyon várom a beszámoló folytatását.
ölellek: ildikó

Recommended Post Slide Out For Blogger